Bukarestbe érkezett Terényi János, Magyarország új romániai nagykövete, aki szept. 13-án adja át megbízólevelét Ion Iliescu államelnöknek. A diplomata a szolgálati idejét letöltő Íjgyártó Istvánt váltja fel a bukaresti külképviselet élén. /Tegnap megérkezett az új magyar nagykövet. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 9./ Romániával eddig sohasem foglalkozó, a román nyelvet nem ismerő magyar nagykövet foglalja el új állomáshelyét Bukarestben. Terényi János korábban a Külügyminisztérium stratégiai-tervezési főosztályát vezette, Marokkóban nagykövet, Libanonban helyettes nagykövet, Algériában másodtitkár volt. /Rostás Szabolcs (Kolozsvár): Arab szakértőt küld a külügy Bukarestbe? = Magyar Nemzet, szept. 8./
2004. szeptember 14.
Terényi János szept. 13-án átnyújtotta megbízólevelét Ion Iliescu államfőnek. A diplomata közölte, hamarosan bemutatkozó látogatást tesz az RMDSZ elnöki hivatalánál, emellett erdélyi körutat is tervez. Ennek keretében az erdélyi magyar egyházfőket, polgármestereket, valamint a romániai magyarság identitása megőrzésében jelentős szerepet betöltő civil szervezeteket kívánja felkeresni. A 46 éves diplomata március óta intenzív román nyelvtanfolyamon vett részt. /Rostás Szabolcs: Terényi János átvette hivatalát. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./
2004. szeptember 15.
Szept. 14-én Terényi János új romániai magyar nagykövet bemutatkozó látogatást tett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség bukaresti Elnöki Hivatalában. A magyar nagykövet kifejtette: szeretne minél szorosabb kapcsolatot kialakítani az RMDSZ-szel és általában az erdélyi magyar közösséggel. /Találkozó az RMDSZ Elnöki Hivatalában. Az új magyar nagykövet bemutatkozó látogatása. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./
2004. szeptember 29.
Megkezdte bemutatkozó erdélyi körútját Terényi János, az új bukaresti magyar nagykövet. Szept. 28-án először Gyulafehérvára látogatott, ahol Jakubinyi György érsekkel tárgyalt. Terényi szept. 29-én Kolozsváron megbeszélést tart az erdélyi magyar egyházfőkkel: Szabó Árpád unitárius, Adorjáni Dezső evangélikus, valamint Pap Géza és Tőkés László református püspökkel, majd az RMDSZ ügyvezető elnökségével. Precedensértékű lesz Terényi János és Emil Boc kolozsvári polgármester találkozója, mert 12 éves „uralkodása” idején Gheorghe Funar s magyarellenes nézetei miatt megszakadtak a kapcsolatok a kincses város polgármesteri hivatala és Magyarország romániai diplomáciai képviseletei között. Rostás Szabolcs: Erdélyi körúton Terényi János nagykövet. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./
2004. október 1.
Terényi János magyar nagykövet Kolozsváron kijelentette: Jogi aggályok nem merülnek fel a kettős állampolgársággal kapcsolatban, mert a román törvények lehetővé teszik ezt a státust. A nagykövet szerint a kettős állampolgárság lelki kapcsolatot jelent az anyaországi és a határon túli magyarok között. Minden felsőbb szintű román–magyar tárgyalásán szerepel a csíkszeredai konzulátus kérdése. Ennek a hivatalnak létjogosultsága indokolt, mivel a jelenlegi romániai kirendeltségek túlságosan leterheltek. Terényi Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének vezetőivel, valamint az erdélyi magyar történelmi egyházak Kolozsváron székelő püspökeivel és Tőkés László egyházfővel találkozott, Emil Boc kolozsvári polgármestert is felkereste. /Borbély Tamás: Magyarországnak is fontos az RMDSZ parlamenti jelenléte. Emil Boc-kal is találkozott az új magyar nagykövet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./
2004. október 7.
Okt. 6-án Aradon a megemlékezésen részt vett – többek között – Markó Béla RMDSZ-elnök, Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Hiller István, a magyar nemzeti kulturális örökség minisztere, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, illetve Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Hosszú idő után együtt ünnepelt Aradon az RMDSZ és a Tőkés László püspök által vezetett ellenzék. Délelőtt a református és a minorita templomban került sor ünnepi szertartásra. Az előbbiben Tőkés László hirdetett igét, az utóbbiban Fodor József érseki helynök. A minorita templomban az RMDSZ vezérkarán kívül részt vett Hiller István, Szili Katalin, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Terényi János új bukaresti magyar nagykövet és Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul is. Ezután az ünneplők a Tűzoltó térre vonultak, ahol a román és magyar himnusz eljátszása után az idén áprilisban felállított Szabadság-szobor előtt tisztelegtek. Először Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke szólt az egybegyűltekhez. A román kormány nevében Vasile Dan Ungureanu Arad megyei prefektus, a magyar vezetés részéről pedig Hiller István mondott beszédet. Magyar és román részről egyaránt elhangzott a felhívás: ezentúl minden október hatodikán magyarok és románok együtt ünnepeljék a szabadságot a Tűzoltó téren. Délután, a Vesztőhelyen álló obeliszknél tartott megemlékezésen Szili Katalin kifejtette: olyan "határokon átívelő társadalmi szolidaritásra" van szükség, amely arról tanúskodik, hogy "lelki értelemben véve már ma is egységes a magyar nemzet". Markó Béla azt hangsúlyozta: van értelme az összefogásnak. Markó teljes körű autonómia kiépítését ígérte a magyar közösségnek. Tőkés László püspök beszédében szintén a megbékélést és az összefogást sürgette, valamennyi lerombolt és elzárt magyar szobor újraállítását szorgalmazta. Miután a múltbeli elnyomásért a románságot megkövette, az őszinte megbékéléshez azt követelte, hogy a románok is ismerjék el a magyarság sok évtizedes jogfosztottságát és elnyomását. /T. Sz. Z.: Aradon az egység jegyében ünnepeltek. Markó Béla és Tőkés László együttes részvételét a közönség tapssal honorálta. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./ Tőkés László arra figyelmeztetett beszédében, hogy Arad nemcsak a dicső tábornokok városa, hanem a pusztulásé, a fogyásé is. Míg 1910-ben a város lakosságának 63 százaléka vallotta magát magyarnak, ma a magyarság helyi aránya 13 százalék alá szorult. „A sörrel koccintás hagyományos tilalmától eljutottunk a pezsgős koccintásokig” – utalt a püspök az elvtelennek tartott román–magyar kiegyezésre. /Gazda Árpád: Ünnepi Markó–Tőkés-kontrasztok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./ Aradon az október 6-i megemlékezések este Koltay Gábornak a Jelen Ház nagytermében levetített filmjével zárultak. Az Erdélyi Hagyományőrző Polgári Kör szervezésében bemutatott Velünk élő Trianon című filmhez Tőkés László püspök mondott bevezetőt. Romániában már néhány városban – Temesváron, Zilahon és Nagyváradon – bemutatták a dokumentumfilmet, s bár az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) pályázatán 15 millió forintot nyert, s a szerződésben a Magyar Televízió vállalta a mű bemutatását, végül levették a műsorról. “Egy történelmi filmet, amely megmutatja a valóságot, s amelyben történészek, politikusok, szakemberek nyilatkoznak, még ma, 14 évvel a rendszerváltás után sem lehet bemutatni »a magyar királyi tévében«”, mondta a püspök. Borbély Zsolt Attila, az est házigazdája szerint az a fontos, hogy tudjuk a valóságot, s ez a film a magyar nép történelmi öntudatának helyreállítását szolgálja. /(nagyálmos): A velünk élő Trianon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./
2004. november 10.
Nov. 9-én Sepsiszentgyörgyön ünnepélyesen felavatták Magyarország bukaresti Kulturális Központjának sepsiszentgyörgyi fiókintézményét. A Kovászna Megyei Könyvtár épületében berendezett iroda egyfajta szellemi „alapkőletételén” Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Vas Lajos, a magyar szaktárca politikai államtitkára elmondta: jelenleg a kultúra felértékelődésének vagyunk tanúi. Markó Béla RMDSZ-elnök úgy értékelte: a magyar és a román kormány közös erőfeszítéseit jelzi mind a kilyéni unitárius műemlék-templom restaurálásának befejezése, mind a bukaresti magyar kulturális képviselet fiókjának megnyitása. Markó hozzátette: a kivándorlás aggasztó jelenségét nem lehet olyanszerű korlátozó intézkedésekkel orvosolni, mint a magyarországi kormányzó pártok legutóbbi döntése, melynek révén arra ösztönzik az anyaországiakat, hogy „nem”-mel szavazzanak a kettős állampolgárság ügyében. Az ünnepségen – amelyen jelen volt Terényi János, bukaresti magyar nagykövet, illetve Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője is. A bukaresti Kulturális Központ igazgatója, Beke Mihály András elmondta: a fiókintézmény feladata a magyar-magyar szellemi kapcsolatok gazdagítása olyan vidékeken, amelyek kulturálisan nem önellátók (szemben például Kolozsvárral és Marosvásárhellyel). /(Szonda Szabolcs): A magyar-magyar kulturális kapcsolaterősítés jegyében is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
2004. november 10.
A hét végén koszorúzásra került sor a földvári fogolytáborban 1944-1945-ben elhunytak tiszteletére állított emlékműnél. Koszorút helyezett el az emlékműnél a dr. Terényi János bukaresti magyar nagykövet, a megyei RMDSZ vezetősége, Kovács Attila megyei RMDSZ-elnök, Brassó megyei képviselőjelölt, Szente László, a városi RMDSZ elnöke és Brassó megyei szenátorjelölt, továbbá Szakál András Zsolt, a Brassó megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. /Koszorúzás Földváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
2004. december 18.
Ellenállók és rendszerváltók címmel nemzetközi tudományos értekezlet kezdődött Temesváron, a temesvári forradalom 15. évfordulójának szentelt rendezvénysorozat keretében. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezte konferencia megnyitóján részt vett Gheorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere, Szabó Vilmos politikai államtitkár, Bálint-Pataki József HTMH elnök, Terényi János, bukaresti magyar nagykövet, Tőkés László református püspök, Nicolae Corneanu, Temesvár ortodox püspöke, Toró T. Tibor parlamenti képviselő, dr. Bodó Barna politológus (mint moderátor), megjelentek magyarországi és erdélyi politikusok, közéleti személyiségek is. Szabó Vilmos és Bálint-Pataki József a 89-es forradalmak legnagyobb hozadékának tartotta azt, hogy a kelet-európai nemzetek – köztük a magyar és a román is – újból elfoglalhatják helyüket a közös Európában. Nicolae Corneanu ortodox püspök szolidaritását és háláját fejezte ki Tőkés Lászlónak, aki – és erről egy egész ország megfeledkezett – a decemberi forradalom szikrája volt. Dercze Tamás, Újpest polgármestere éles szavakkal ostorozta a jelenlegi magyar kormányt, amely „magyart magyar ellen uszított". Koszó Péter, Hódmezővásárhely alpolgármestere Tóth Sándornak, a román forradalom egyetlen magyarországi áldozatának emlékét idézte fel, aki egy segélyszállítmánnyal érkezett 1989 decemberében Romániába és egy lesipuskás golyója oltotta ki az életét. /(Pataki Zoltán): Ellenállók és rendszerváltók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./
2005. január 24.
A közép-európai kulturális örökség maradandó értékeit villantja fel a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban a múlt héten megnyílt tárlat. A Középkori falképek Európa szívében címet viselő tablókiállítás – az európai nagyvárosokat bejárva – most Háromszéken látható. Az európai kultúra nem ért véget Bécsnél – emelték ki büszkeséggel a szlovák és magyar szervezők, s egyben a tekintetben is példát nyújtanak, hogy két európai ország összefogva, együttműködve villantják fel a Kárpát-medence közös kulturális örökségét, a falképekben, templomi freskókban megelevenített Szent László legendát, a funkcionalitás szerepét is betöltő szentírás magyarázását. A tárlatmegnyitón jelen volt, a kiállítás védnökségét is ellátó Terényi János bukaresti és Jan Soth szlovák nagykövet. /Az európaiságot jelképezve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./ Marosludas tánckedvelő magyarsága és románsága köszöntötte január 22-én a Hajdina néptánccsoportot fennállása ötödik évfordulóján. Kezdetben Tóth Sándor hittanár kezdte szervezni a csoportot. /Bölöni Domokos: Európa Marosludason. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./
2005. február 3.
Magas rangú magyar állami kitüntetést vett át február 2-án Kolozsváron négy erdélyi magyar közéleti személyiség Magyarország bukaresti nagykövetétől. Terényi János nagykövet Haáz Sándor néprajzkutatónak a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, Pusztai János írónak a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, Muzsnay Árpád újságírónak a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, Fazakas László lelkésznek pedig a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztjét adományozta. Farkas Árpád költő visszautasította a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést. Haáz Sándor jelentősen gazdagította a magyar néprajztudomány erdélyi vonatkozású ismereteit, és hozzájárult ezek széleskörű megismertetéséhez. Pusztai János írói munkásságával vívta ki a közösség elismerését. Széleskörű irodalmi elismertsége 1978-ban A sereg című regényével vette kezdetét. Muzsnay Árpád az EMKE alelnökeként számtalan helyi, regionális és határon átnyúló rendezvény főszervezője. Fazakas László a református egyház lelkészeként és teológusként a társadalmi igazságosság és megbékélés érdekében végzi munkáját. Farkas Árpád költő a visszautasítást megindokló levelében úgy fogalmazott, hogy másfél milliónyi sorstársával több mint ötven éve küzdelemre kényszerült egyetlen emberi és nemzeti önazonosságának megőrzésére, 2004. december 5-e után azonban „nevetségesnek érezné egy kitüntetés örvén kiemelkedni közülük, fölmagasztalódván e tudathasadásos igényhez”. Terényi János elmondta: sajnálattal vették tudomásul Farkas Árpád döntését. /B. T.: Magyar állami kitüntetést osztottak. Farkas Árpád visszautasította az érdemrendet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./
2005. február 17.
A csángó gyerekek anyanyelvi oktatásának alternatív támogatására létrehozott keresztapa-programba már több mint háromszáz, főleg magyarországi magánszemély kapcsolódott be – mondta el Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) oktatási programfelelőse. Február 5-én a budapesti Csángó Bálon az addig jelentkező keresztapák felvehették személyesen is a kapcsolatot a Moldvában tanító tanárokkal, és csomagot küldhettek „keresztgyereküknek”. Terényi János magyar nagykövet Csángóföldre – Klézsébe, Somoskára és Külsőrekecsinbe – látogatott. Találkozott az MCSMSZ vezetőivel és Ioan Jocával, Klézse polgármesterével is. /B. D. T.: „Keresztapáskodik” a magyar nagykövetség. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./
2005. február 23.
Dr. Terényi János bukaresti magyar nagykövet február 21-én a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Házba látogatott, ahol találkozott a Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság vezetőségével. A találkozón részt vett a társaság elnöke, dr. Lőrinczi Gyula, dr. Molnár Szabolcs kulturális alelnök és Árvay Zsolt gazdasági alelnök is. Dr. Lőrinczi Gyula elnök ismertette röviden a bukaresti magyarság történetét. Bukarestben 1815-ben jött létre az első magyar egyház, a református (és a magyar nyelvű oktatás kezdetei is eddig vezethetők vissza), majd ezt követte a római katolikus. 1856-ban Koós Ferenc református lelkész kezdeményezésére megalakult a Hunnia Olvasóegylet és a Magyar Dalárda. 1873-ban megalakult a Bukaresti Magyar Társulat. A második világháború után a könyvtárat elvették. 1990. március 15-én az akkori Petőfi Sándor Művelődési Ház vezetőinek tevékenységével elégedetlen magyarok kimondták a Petőfi Kör elnevezésű művelődési társaság létrehozását, melynek feladata a ház működtetése lett. 1991. február 27-én megalakult a Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság. A könyvtár állománya jelenleg kb. 20 ezer kötetet számlál, ebből 11 ezer kötet a Hungarológiai Tanszék számára érkezett adományból származik, itt kapott helyet egyébként a tanszék többi könyve is. A régi könyvtárból szinte semmi sem maradt meg. Kováts László, az irodalmi színpad és a Petőfi Színkör vezetője a színjátszó csoport tevékenységéről számolt be. 1991-ben volt első előadásuk, amikor Móricz Aranyos öregek című darabját vitték színre. /Gáspár Hajnal: Látogatás a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Házban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
2005. február 28.
Magyarország testvérvárosi és testvérmegyei kapcsolatok kiépítésével, tiszteletbeli konzulátus megnyitásával, kulturális napok rendezésével, a turisztikai kapcsolatok élénkítésével szeretne az eddigieknél nagyobb mértékben jelen lenni Románia moldvai részén is – e szándék jegyében tett látogatást Jászvásáron és Bákóban Terényi János bukaresti magyar nagykövet. Terényi felvetette annak a lehetőségét, hogy magyar tiszteletbeli konzulátust nyissanak Jászvásáron. Jelenleg a kolozsvári főkonzulátus mellett Konstancán tiszteletbeli konzulátus működik. A bukaresti Magyar Kulturális Intézet tervbe vette, hogy az ősszel kulturális napokat rendezne Jászvásáron és Bákóban. Terényi Jánosnak Bákóban bemutatták azt a két csángóföldi gyermeket, akinek oktatásához a bukaresti magyar nagykövetség munkatársai a Legyen Ön is keresztapa, keresztanya! elnevezésű programhoz csatlakozva szeretnének hozzájárulni. /Magyar tiszteletbeli konzulátus Jászvásáron? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./
2005. március 7.
„Az lenne szép, ha a magyar nemzet adná össze a csángóföldi tanügyi központ létesítéséhez szükséges pénzt” – hangzik Böjte Csaba dévai ferences szerzetes felhívása, aki március 5-én a Bákó megyei Rekecsinben tárgyalt a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetőségével. A dévai Szent Ferenc Alapítvány a rekecsini csángó oktatási központ céljaira 15 hektáros földterületet vásárolt. Az ünnepélyes alapkőletétel május 15-én, pünkösdvasárnapján lesz. Terényi János bukaresti magyar nagykövet két ízben is járt a vidéken, útja során a Bákó megyei prefektussal, valamint a csángószövetség vezetőivel is találkozott. A csángó oktatási központ felépítésébe a Krónika napilap is szeretne aktívan bekapcsolódni. Felkérik olvasóikat, adományaikkal járuljanak hozzá, hogy egy osztálytermet közös erővel felépítsenek. /Lukács János: Április elsejéig véglegesítik a csángó oktatási központ tervét. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./
2005. március 11.
A nagyrészt magyar tőkével Romániában működő vállalatok részvételével megalakul Bukarestben a Romániai Magyar Üzleti Egyesület, amelyet várhatóan még márciusban bejegyeznek. Tavaly év végén született az ötlet Terényi János nagykövetnek, Halász Jánosnak, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) romániai hálózata vezetőjének, valamint néhány vezető magyarországi befektető cég romániai képviselőinek a közös elhatározásából. /Bukarestben megalakul a Romániai Magyar Üzleti Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
2005. március 16.
Civakodó magyarok célt nem érhetnek el. Valahányszor össze tudtunk fogni, eredményt értünk el, amikor megosztottak vagyunk, végveszélybe kerültünk – ez volt az alapgondolata Markó Béla ünnepi beszédének a Marosvásárhelyen tartott központi megemlékezésen. Kifejtette: „Szembefordíthat minket a politika, összeugraszthatnak a politikusok népszavazáskor vagy máskor is, elválaszthatnak minket egymástól, távol tarthatnak magyart a magyartól jog szerint, elszakíthatott minket a történelem trianoni csontfűrésze, mégis egy nemzet vagyunk „ Felolvasták Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu üzenetét. Több helyen is előfordult, hogy a hallgatóság megtapsolta a román kormányfőnek az ünneplő erdélyi magyarokhoz intézett üzenetét, a magyar miniszterelnökét azonban kifütyülték. Kolozsváron előbb ökumenikus istentiszteleten emlékeztek meg az 1848-as forradalomról és szabadságharcról, majd az ünnepségek a Petőfi Sándornak szálláshelyül szolgáló egykori Biasini szállónál folytatódtak, ahol több mint ezer magyar volt jelen. A résztvevők itt is kiabálással és fütyüléssel szakították félbe Szentpéteri István konzult, aki felolvasta a magyar kormányfő üzenetét. Az Ördögtérgye néptáncegyüttes és a színművészetis diákok fellépése után a magyar főkonzulátus, az RMDSZ, a polgármesteri hivatal (első alkalommal!), a megyei tanács, az MVSZ, az Euréka Alapítvány, ifjúsági szervezetek és tanintézmények helyezték el koszorúikat Petőfi Sándor, majd – a megbékélés jegyében – Balcescu emléktáblájánál is. Felolvasták Calin Popescu Tariceanu román és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök ünnepi üzenetét. A magyar kormányfő köszöntését Terényi János bukaresti magyar nagykövet tolmácsolta Marosvásárhelyen, a hallgatóság azonban végig füttykoncerttel, pfujolással és „áruló!” felkiáltásokkal viszonozta az üzenetet. Hasonló fogadtatásban volt része Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is a Gyurcsány-levélnek, ahol a résztvevők kifütyülték Zákony Botondot, Magyarország bukaresti nagykövetségének képviselőjét, aki a budapesti kormány üzenetét próbálta tolmácsolni, de megtapsolták Calin Popescu Tariceanu kormányfő üzenetét. Sógor Csaba RMDSZ-szenátor szerint a március 15-i rendezvényeken részt vevők reakciójának egyetlen magyarázata „a magyar kormány kampánya a határon túli magyarok kettős állampolgársága ellen”. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere elégedetlenségét fejezte ki az incidens kapcsán, és elmondta, „a következő alkalommal azokat fütyülik ki, akik most fütyültek”. A Gyurcsány-üzenetet a Felvidéken is kifütyülték. /Március idusa – megemlékezések Erdély-szerte. Több helyen is kifütyülték Gyurcsány üzenetét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./
2005. április 14.
Április 13-án az Országgyűlés külügyi bizottságának küldöttsége Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes vendége volt. Markó Béla fogadta Németh Zsolt képviselőt, a külügyi bizottság elnökét és Kocsi László képviselőt, akiket elkísért Terényi János magyar nagykövet. A tárgyalás után Markó Béla kifejtette, az együttműködés módozatairól beszélgettek. Németh Zsolt rámutatott: a román integráció támogatása a magyar politika számára 1990-től egy egészen egyértelmű prioritás. A magyarságnak határváltoztatás nélküli nemzeti egyesítése az EU keretei között történhet meg. /Béres Katalin: A külügy – a nemzetpolitika letéteményese. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./
2005. május 16.
Több százezer ember gyűlt össze május 16-án a 438. csíksomlyói pünkösdszombati zarándoklaton, a híres csíksomlyói búcsún. Délelőtt 11 órakor a templom előtti térről indult a búcsú jelképeivel és a főpapsággal a körmenet, az úgynevezett kordon a déli szentmise színhelyére. A zarándokokat Páll Leó, az erdélyi ferences rendtartomány elöljárója köszöntötte, majd Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke üdvözölte a főpapságot, akárcsak a zarándokhelyet 750 éve őrző ferenceseket. Az érsek a Vatikán – Leonardo Sandri helyettes államtitkár – üzenetét tolmácsolta az egybegyűlteknek. Jakubinyi reményét fejezte ki, hogy XVI. Benedek pápa valóra váltja előde ígéretét, miszerint ellátogat majd Csíksomlyóra. A hagyományos búcsúra Magyarországról is jöttek közéleti személyiségek: Németh Zsolt, Dávid Ibolya, Szabó Vilmos kisebbségi ügyekkel foglalkozó államtitkár, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke, Terényi János bukaresti magyar nagykövet, Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul. Mádl Dalma, a köztársasági elnök felesége jószolgálati úton tartózkodik Romániában. Szovátán megtekintette a Szent József Gyermekotthont, megismerkedett az ott lakó gyermekekkel és az otthon vezetőivel, tanáraival, majd Gyimesfelsőlokon meglátogatta az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumot, Berszán Lajos esperes vendégeként. Dalma asszony maga is részt vett a búcsún, majd pünkösdvasárnap a csángóföldi Rekecsinbe vezetett útja. E helyen a csángó gyermekek számára épülő iskola alapkőletételi ünnepségén vett részt. Az erdélyi magyarság megmaradásának feltételeiről, az anyanyelv megőrzéséről, a család értékeiről, valamint az erdélyi magyarság autonómiájának fontosságáról beszélt a csíksomlyói búcsún elhangzott ünnepi beszédében Hajdó István gyergyói főesperes. „Koldusboton, törött mankón jövünk búcsút járni, szűzmáriás magyaroknak kopott unokái. Éjfél van a Duna táján, magyaroknak éjszakáján, nincs más, ki virrasszon. Baráttalan, testvértelen, hozzád ver a veszedelem, Boldogságos Asszony!” – ezzel a magyar búcsújáró énekkel kezdte ünnepi szentbeszédét Hajdó István főesperes. Különleges figyelmet szentelt beszédében a család hagyományos értékeinek, szót emelve a válások ellen. A válás a főesperes szerint elsősorban a gyermekeket károsítja. Hajdó István a nemzet megmaradásának feltételeként három dolgot határozott meg: a hitet, az anyanyelvet és az autonómiát. Ami a hitet illeti, Szent István király egykori parancsát idézte fel, miszerint minden tíz falu népe építsen templomot. „Ma is kéri tőlünk Szent István király: ne hagyjátok a templomokat! Istennek üres templomra nincs szüksége. A földi templomokat töltsük meg élettel, élő templomokkal”. A nemzet egységéről szólva így szólt a főesperes: a „megoldott kévét”, amíg nem késő, együtt kell összegyűjtenie a magyarságnak. „Az imádság adott erőt, hogy mindenki előtt valljuk, mi egy láthatatlan magyar nemzethez tartozunk, és minket nem lehet országhatárok közé zárni... Ne adjuk fel! Az oldott kévét gyűjtsük össze, még akkor is, ha minden esztendőben megrendezik 2004. december 5-ét, amikor a nemzetet két részre szakították. Mindent elkövettek, hogy a többség letagadja azt az igazságot, hogy mi testvérek vagyunk. Nem győztek, mert a testvéreinket félrevezetőkkel szemben, másfél millióan vállalták az igent” – fejtette ki az egyházi elöljáró. Úgy vélte: az igent vállalók felismerték, hogy a magyar nép, a magyar nemzet nem alakulhat tömeggé. Hangsúlyozta, hogy egy nemzet feltámadása akkor jön el, amikor kiutasítja életéből a koporsót, megszünteti a gyermekellenes hangulatot, és vállalja az életet. Hajdó István szerint „a mai vezetők olyan Európát akarnak teremteni, amelyből kihagyják a keresztény értékrendet, mint fogalmazott, az erkölcsi rend fölött emberi törvényeket hoztak, meghirdették, hogy szabad az abortusz, az időseknek szabad a kegyes halál, és ifjúságunk fogyaszthatja az enyhe kábítószert. Ne adjátok fel, ébresszétek a nemzetet, az oldott kévét gyűjtsétek össze” – kérte a jelenlévőket a főesperes, aki szerint a gyermekekbe a helytálló öntudatot kell beleimádkozni és megálmodni. A csángómagyarok védelmében mondta a szónok a magyarság minden vezetőjéhez szólva: miért kellett, hogy éppen egy finn asszony (Titty Isohookana Asunmaa) emelje fel szavát az Európa Tanácsban a 150 ezer csángómagyar jogaiért? Az erdélyi magyarság autonómiájáról szólva Hajdó érthetetlennek nevezte, hogy a „körülöttünk élő nemzetek” ezt a szót, hogy autonómia, nem szeretik hallani. /Pünkösdszombati búcsú – 438. alkalommal. Hajdó István: megmaradásunk feltétele a hit, anyanyelv, autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./
2005. május 16.
A csángómagyar gyermekek számára felépítendő iskolaközpont alapkövét tették le és szentelték meg ünnepélyes keretek között, romániai és magyarországi közéleti személyiségek jelenlétében május 15-én, Rekecsinben. A Böjte Csaba dévai ferences szerzetes által irányított Dévai Szent Ferenc Alapítvány segítséget nyújt a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) egy iskolaközpont felépítéséhez. Az ünnepségen többek között részt vett Mádl Dalma, a köztársasági elnök jószolgálati úton Romániában tartózkodó felesége és a magyarországi politikai élet számos képviselője. Böjte Csaba az ünnepség előtt felidézte: január elején a csángómagyarok szövetsége a Szent Ferenc Alapítványhoz fordult azzal a kéréssel, hogy segítsen egy olyan iskolaközpont felépítésében, ahol a jövőben a csángómagyar gyermekek anyanyelvükön tanulhatnak majd. Az alapítvány tizenöt hektár földet vásárolt Rekecsinben az iskolaközpont felépítéséhez. A tervek szerint a komplexum iskolát, kollégiumot, étkezdét, tornatermet, játszóteret, sportpályát és több más épületegységet foglalna magában. Egy közeli telken tanári lakásokat is építenének. Böjte Csaba elmondta: első lépésként meg kell szerezni a román hatóságoktól az építési engedélyt, s remélhetőleg 2006 tavaszán meg is lehet kezdeni a központ építését. /Iskolaközpont csángómagyar gyermekeknek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./ Az alapkőletétel és -szentelésen beszédet mondott Benke Pál, az MCSMSZ alelnöke; Ichim Vasile, Rekecsin község polgármestere; Mádl Dalma; Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke; Berca Gabriel, Bákó megye prefektusa, valamint Böjte Csaba, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke. Felolvasták a csángómagyarok ügyéért sokat tevő Tytti Isohookana-Asunmaa volt európa tanácsi képviselő levelét. Magyarországról többek között jelen volt Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke; Dávid Ibolya, az MDF elnöke és Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Az ünnepség meghívottja volt Terényi János bukaresti magyar nagykövet és Beke Mihály András, a bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója is. Nem jött el ugyan személyesen Petru Gherghel, Iasi püspöke, de elküldte képviselőjét az alapkőletételre. /Alapkőletétel Rekecsinben. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 16./ Gabriel Berca bákói prefektus beszédében kijelentette: „Mindannyian románok vagyunk, függetlenül attól, hogy hol élünk és milyen kultúrában nőttünk fel”. Az ünnepség végén Böjte Csaba és Vladimir Peterca közösen szentelték meg azt a néhány száz követ, amelyet a jelenlevők a saját szülőföldjükről hoztak, mintegy kiegészítve az alapkövet. Az ünnepségen megszólalt a harang, amelyet a magyarországi Farkas Titusz ajándékozott a leendő iskola kápolnájának. Oldalára a Székely himnuszból vett idézetet írtak. /Lukács János: Iskola a Béke Királynője oltalmában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./
2005. május 27.
A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki Tőzsér Józsefet, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatóját. A magas állami elismerést a bukaresti magyar nagykövetségen adták át. Terényi János bukaresti magyar nagykövet laudációjában elmondta: a kitüntetést a magyar nyelv és kultúra ápolásáért, terjesztéséért és népszerűsítéséért adományozták a neves könyvkiadónak. A nagykövet felidézte a hatvanas évek végének időszakát, amikor a gyergyószentmiklósi Szövetkezeti Könyvhálózat keretében Tőzsér József létrehozta a “Könyvet postán” hálózatot, amely a hetvenes évek elejétől működött Csíkszeredában. Tőzsér munkássága 1993-ban teljesedett ki, amikor Csíkszeredában létrehozta a Pallas-Akadémia Könyvkiadót, amely azóta az erdélyi, de általában a magyar nyelvű könyvkiadás egyik meghatározó könyvműhelyének rangjára emelkedett. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./
2005. október 6.
Az aradi RMDSZ és a Szabadság-szobor Egyesület szervezésében október 5-én emlékezetes emlékhangverseny színhelye volt a Kultúrpalota az aradi vértanúk tiszteletére. Közreműködött a fennállásának 50. évfordulóját ünneplő debreceni Kodály Zoltán Kórus. A megjelenteket Horváth Levente alprefektus köszöntötte, kiemelve az október 6-án záruló Aradi Magyar Napok rendezésének közös jellegét. A hangversenyen megjelent, többek között, Búza Gábor Arad megyei tanácsi alelnök, Bognár Levente aradi alpolgármester, valamint dr. Terényi János, bukaresti magyar nagykövet, Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul és Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának megbízott elnöke. /(Kiss): Emlékhangverseny vértanúink tiszteletére. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./
2005. október 7.
Az aradi minorita plébániatemplomban hagyományos október 6-i gyászmisét celebráltak az aradi vértanúk emlékére. Helybeli és temesvári római katolikus papok, minorita testvérek, református és evangélikus-lutheránus tiszteletesek vettek részt az istentiszteleten, amelyen jelen volt többek között, Cristian Stragea Arad megyei prefektus, Búza Gábor Arad megyei tanácsi alelnök, Bognár Levente aradi alpolgármester, Király András RMDSZ-es parlamenti képviselő, Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke, Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter, dr. Terényi János bukaresti magyar nagykövet, Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul, Szabó Béla, a HTMH megbízott elnöke. Böjte Csaba dévai ferences szerzetes szentbeszédében Krisztus személyes példamutatásával szólított fel arra, hogy ne térjünk le a szeretet útjáról. A gyűlölet mindenkit vesztessé tesz, így 1849. október 6-án senki sem volt győztes! Krisztus nem legyőzte ellenfeleit, hanem társult velük. Fényt kell gyújtani magunkban és az emberek szívében a gyűlölet, a fegyverek, a gyilkosság ellen. /(Kiss): Gyászmise a vértanúk emlékére. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./
2005. november 28.
„A bukaresti magyar oktatás régebbi, mint a román: a református iskola megjelenése előtt itt már folyt a katolikus oktatás. Éppen ezért nagyon nagy felelősség hárul ránk” – hangzott el Bukarestben, az Ady Endre Líceumban tartott ünnepi rendezvényen. A tanintézmény diákjai a hét végén a bukaresti magyar oktatás 190 évét ünnepelték. Leleplezték az emléktáblát. Mint elhangzott, Sükei (Sükő) Imre hajdanán Izmírtől Angliáig vándorolt támogatást kérni egy magyar templom és egy kultúrház építésére, hogy megszülethessen a bukaresti magyar nyelvű oktatás. Aki bukaresti és magyar, valószínűleg valamikor adys volt, vagy adys lett. A közel kétszáz év történéseit próbálták összefoglalni az ünnepségen politikusok, közéleti személyiségek, tanárok és akadémikusok. Az ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött. Neculai Ontanu, Bukarest második kerületének polgármestere a román-magyar barátság fontosságáról beszélt, majd kiválósági plakettet és diplomát nyújtott át Bejan Ibolyának, az iskola jelenlegi igazgatónőjének. Dr. Terényi János bukaresti magyar nagykövet Ady szellemiségéről és annak a jelenre való hatásáról szólt, majd megkoszorúzta a költő mellszobrát, és könyvcsomagot adott át. Az Ady egyik volt igazgatója, Tulipánt Ilona elmondta, hogy amikor a bukaresti magyar iskolába jött, egy nagy család fogadta be tagjai közé. Buday Richárd Tibor, a bukaresti RMDSZ elnöke az iskolatámogatás fontosságáról beszélt. /Tapasztó Ernő: Kőbe vésett évszázadok a bukaresti Ady Líceumban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./
2005. december 7.
Információk szerint Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának jelenlegi elnöke lesz a csíkszeredai magyar főkonzul. „A diplomáciai szabályok szerint erről a külügyminiszternek kell döntést hoznia, és erről értesítenie kell a román felet” – nyilatkozta a HTMH elnöke, aki nem erősítette, de nem is cáfolta meg az értesülést. Constantin Strujan Hargita megyei prefektus kijelentette: „Nem hivatalos találkozó keretében már találkoztam az új magyar konzullal.” „A tervek szerint január elején fog bemutatkozni itt, Csíkszeredában is a főkonzul” – nyilatkozta Terényi János bukaresti magyar nagykövet. Közel másfél hónapig tartó tárgyalások után létrejött a megállapodás a csíkszeredai főkonzulátus épületéről. A zárt ajtó mögött zajló tárgyalások után december 6-án Csíkszeredában Terényi János nagykövet elmondta: „Elégedettek lehetünk. Közel másfél havi kölcsönös erőfeszítések után úgy érezzük, hogy sikerült egy olyan megállapodást kötnünk, a helyiek által Pál Gábor-féle háznak nevezett ingatlanra vonatkozóan, amely kielégíti mind a jövőbeni magyar főkonzulátus, mind a tulajdonos igényeit.” A főkonzulátuson kívül a főkonzuli rezidencia számára is kijelölték az épületet, amely az unitárius papilak közelében, a Dózsa György út 30. szám alatt található. Ebben a házban kezdi el tevékenységét január első felében a magyar főkonzul, mivel a konzulátus épületének belső munkálatai február 20-ig eltartanak, a külső munkálatokat pedig április 30-ig kell befejeznie a kivitelezőnek. „A hivatalos tervek szerint a főkonzulátus már január elején működni fog ideiglenes jelleggel. A főkonzuli rezidencia épületében lesz kialakítva egy iroda, ahol a konzuli segítségnyújtáshoz szükséges feltételek rendelkezésére fognak állni az ügyfeleknek” – mondotta Terényi. /Daczó Dénes: Januárban érkezik a főkonzul. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./
2006. január 4.
Január 3-án ünnepélyes keretek között szimbolikusan megkezdte működését a csíkszeredai magyar főkonzulátus. A rezidencia udvarán felállított árbocra felhúzták a magyar lobogót. A Himnusz akkordjaira Terényi János bukaresti nagykövet és Szabó Béla, az új csíkszeredai főkonzul emelte magasba a zászlót. Jelen volt Csíkszereda jelenlegi és egykori polgármestere, Ráduly Róbert, illetve Csedő Csaba, Sógor Csaba szenátor, Strujan Constantin területi kormánymegbízott, valamint több helyi tanácsos. Terényi János nagykövet pohárköszöntőjét követően, spontán kezdeményezésre a Székely himnuszt is elénekeltek az egybegyűltek. Terényi János köszöntőjében hangsúlyozta, a siker közös: „Azt hiszem, hogy az egymást követő magyar kormányok céltudatos diplomáciai munkájára volt szükség ahhoz, hogy ez a nap elérkezzen. A magyar főkonzulátus megnyitásához szükség volt az RMDSZ hathatós támogatására, de szükség volt az egész romániai magyar közélet, az egész romániai magyar társadalom egyhangú kívánságára, óhajára.” A főkonzulátus épületének felújítása még több hónapig eltart. Ráduly Róbert polgármester szerint a konzulátusnak, a magyar zászló felhúzásának fontos szimbolikus jelentősége is van: a következő napokban sokan fognak sétálni ezen az utcán, csak azért, hogy a zászlót megcsodálják. /Daczó Dénes: Tegnap szimbolikusan megnyitották az első székelyföldi magyar főkonzulátust. Magyar zászló lobog Csíkszeredában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./ Szabó Béla a bukaresti magyar nagykövetségen dolgozott 1987 és 1992, valamint 1996 és 2001 között, majd a Határon Túli Magyarok Hivatalának alelnöke, később vezetője volt. /Konzulátus Csíkszeredán. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 4./
2006. január 7.
– Az utókor sem fogja vitatni, hogy történelmi esemény a csíkszeredai magyar főkonzulátus megnyitása, ez azt is jelzi, hogy a Kárpát-medencei magyarság békés úton való újraegyesítése immár reális cél – ezt a gondolatot fejtette ki január 6-án Csíkszeredában Szabó Vilmos államtitkár az ottani magyar főkonzulátus működésének megkezdése alkalmából rendezett fogadáson. A rendezvény fő célja az új főkonzul, Szabó Béla bemutatása volt. Terényi János bukaresti magyar nagykövet úgy fogalmazott: a csíkszeredai főkonzulátus az egyik legfontosabb intézmény lesz Magyarország diplomáciai képviseletei között. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke rámutatott: ha évekkel ezelőtt azt mondja valaki, hogy ő a román kormány nevében köszönti majd Csíkszeredában egy új magyar főkonzulátus megnyitását, erősen kétkedve fogadta volna e jóslatot. /Bemutatták Magyarország csíkszeredai főkonzulját. Újabb magyar diplomáciai külképviselet nyílt Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./
2006. március 6.
Március 3-án tartották meg Temesváron a tavaly Bukarestben megalakult Romániai Magyar Üzleti Egyesület első kihelyezett közgyűlését. Hárshegyi Frigyes egyesületi elnök (OTP Bank Románia), Molnár Mihály (Malév), Kelemen László (Richter Gedeon) és Bogár Ferenc, a romániai magyar nagykövetség külgazdasági attaséja is részt vett a magyar vállalkozók „csúcstalálkozóján”. A Romániában működő német és olasz vállalkozók csoportosulásaihoz hasonlóan, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület célja egyrészt a közös érdekek képviselete, valamint egymás tevékenységének jobb megismerése. /Pataki Zoltán: Tovább bővül az üzleti egyesület. Temesváron tartották a Romániában működő magyar vállalkozók csúcstalálkozóját. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./ A Romániai Magyar Üzleti Egyesület létrehozásában nagy szerepet játszott a bukaresti magyar nagykövetség. Bogár Ferenc külgazdasági attasé hangsúlyozta: Terényi János nagykövet személyesen is felkarolta ezt a kezdeményezést. A kétoldalú forgalom volumene elérte a 2,8 milliárd eurót. A magyar export Románia felé 1,8 milliárd euró értékű volt tavaly, a román szállítások pedig több mint 900 millió eurót tettek ki. Több mint 5500 magyar tőkével bejegyzett vegyes vállalat működik Romániában, amelyeknek a jegyzett törzstőkéje 2005 végén 350 millió euró körül alakult. Ha figyelembe veszik az újra befektetett tőkét és a tőkeemeléseket is, a reális érték egymilliárd dollár körül lehet. /P. Z.: Érdekképviselet befektetőknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./
2006. március 13.
Március 11-én Nagyszebenben a Bartók Béla Országos Ifjúsági Kórustalálkozót a magyar Nobel-díjasokat bemutató kiállítás megnyitója követte, végül pedig felavatták a Nagyszebeni Magyar Kulturális Irodát. A HÍD Szebeni Magyarok Egyesülete, a Romániai Magyar Dalosszövetség és az Erdélyi Magyar Művelődési Egyesület társszervezésében emlékeztek meg a 125 éve született Bartók Béláról. A kórustalálkozón fellépett a nagyszebeni Olajág Ifjúsági Énekkar, a farkaslakai Tamási Áron és a székelyudvarhelyi Tompa László Általános Iskola egyesített énekkara, a bukaresti Ady Endre Középiskola Lyceum Konsort régizene együttese, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium leánykara, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium énekkara, a kolozsvári Református Kollégium vegyes kara, a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum vegyes kara és a marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági vegyes kar. Bartók Bélára emlékezett Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke. A magyar Nobel-díjasokat, valamint Bartók Béla életútját bemutató kiállításról Beke Mihály a bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója elmondta, hogy a kiállítás Cseh Áron magyar főkonzulnak és a kolozsvári főkonzulátusnak köszönhető. A Magyar Kulturális Iroda felavatásakor Serfőző Levente, a HÍD Egyesület elnöke kifejtette, az iroda felvállalja a helyi és megyei rendezvények szervezését. Terényi János Magyarország bukaresti nagykövete szerint a nagyszebeni magyar közösség egyszerre van nehéz és könnyű helyzetben. Nehéz a helyzetük, mert kis létszámú a magyar közösség, de könnyű, mert Nagyszeben Románia egyik leggyorsabban fejlődő városa, és ezzel együtt fejlődhet a magyar közösség is. /Dézsi Ildikó: Magyar Kulturális Irodát avattak Nagyszebenben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./
2006. március 16.
Az RMDSZ Kézdivásárhelyen tartotta központi március 15-i rendezvényét. A 21. században a magyarságnak vissza kell szereznie azokat a jogokat, melyektől a századok folyamán megfosztották, illetve meg kell őriznie az elődöktől ráhagyott örökséget – feladatot, harcot, elvégzendő munkát – emelte ki ünnepi beszédében Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A hideg idő dacára több ezres tömeg gyűlt össze Kézdivásárhelyen. Érezhető volt a rendőrség és csendőrség jelenléte a főtéren. Az ünnepség a 15. Székely Határőr Gyalogezred hagyományőrző csoportjainak, majd a felsőháromszéki falvak felvonulásával kezdődött. Előbbiek díszes huszáregyenruhákban, lovon járták körbe a rendezvény helyszínét. A kézdivásárhelyi megemlékezésen Markó Béla mellett részt vett Cselényi László, a Duna Televízió elnöke és Terényi János bukaresti magyar nagykövet is. Ott voltak Gyöngyös, Hatvan, Kisvárda, Mezőhegyes, Mezőkövesd, Nagyatád, Paks és Szentendre testvérvárosok küldöttségei, valamint az RMDSZ-színekben megválasztott parlamenti képviselők és szenátorok. /Domokos Péter: Markó: régi jogokat kell visszavennünk. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./ „A Kárpát-medencei magyarság képes megerősödni, a romániai magyar közösség csak összefogással érvényesítheti jogait, Románia európai csatlakozása pedig nagyot fog változtatni e közösség életén” – fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. Hitet tett az autonómia ügye mellett, külön hangsúlyozva a székelység autonómiáját is. „Nekünk megvan az erőnk, megvan a tudásunk, megvan a politikai eszközünk hozzá! Minket ma nem lehet megkerülni Romániában, nélkülünk nem lenne kormánytöbbség, nem lenne stabilitás” – szögezte le. /Markó a romániai magyarság egységéért szállt síkra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./
